Környékbeli programok, nevezetességek

A Mátra északi oldalát bemutató túrák, melyeken betekintést nyerhetnek a túrázók a Mátra rejtett szépségeibe, az erdő ismeretébe és más érdekességekbe.

Weblap: eszakmatratura.hu

Jelentkezés: Révész Zoltán, 06 70 387 1105

Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter. A Tőkés- kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva,

több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá. A vízesés függőleges fala egy kb. 60 méter széles katlan vége, amely akkor mutatja igazi szépségét, ha a Sándor-rét irányából közelítjük meg. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

A demjéni Termál Völgy megálmodói római kori fürdő hangulatát varázsoltak e mesebeli tájba. A lankás dombok között megbúvó völgy szubmediterrán éghajlata segít abban, hogy a fürdő örömeit mind a 4 évszakban élvezzük.

Weblap: demjencascade.hu

A megújult fürdő az idősektől a kisbabákig mindenkit szeretettel vár!
Nyáron az élményelemekkel bővült strand, az év fennmaradó részében a fedett fürdőépület áll rendelkezésre.

Weblap: bukkszekfurdo.hu

A geológusok mofettának nevezik a széndioxidot tartalmazó, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgést. Ezt a természeti kincset a gyógyászatban már régóta alkalmazzák különböző kezelésekre, gyógyításra.

A szárazfürdő Az emberek több száz éve fürdőszerűen használják a széndioxidgázt, annak kellemes melegítő és gyógyító hatása miatt. A bőrön átdiffundáló gáz a szövetekbe kerül és specifikus értágító hatást gyakorol. Ez a hatás a bőr-és bőr alatti kötőszövetekben, és a belső szervekben is megnyilvánul.
Hazánk egyik legvadregényesebb táján, a Mátrában, Parádfürdőn található, Budapesttől 110 km távolságra, Gyöngyös és Eger között félúton. A mofetta, Magyarország egyedülálló természeti jelensége Parádfürdőn is megtalálható. Hazánk unikális, természetes szén-dioxidos gázfürdője egy igazi balneológiai kincs.
Mofetta Parádfürdő gyógyászati központja 2011. július 1-jén nyitott terápiás és rekreációs célból érkező vendégei előtt.

Weblap: erzsebetparkhotel.hu

A Hegyi Sportok Bázisánál a legmodernebb technikával telezsúfolt kétkerekű szerkezet, a segway, egy új élményt garantál. Hazánkban csak a Mátrában lehet erdei segway túrákat tenni. Tapasztaljuk meg a „high tech” élményt!

Egerszalókon, a Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdőben páratlan természeti környezetben, a sódomb tövében lehet élvezni a termálfürdőzést.

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő termálforrás és a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, mely az évek során sódomb néven vált ismerté. A 65-68 fokos ásványi anyagokban igen gazdag gyógyvíz folyamatosan építi az impozáns látványt nyújtó csipkézett, fehér képződményeket. A Sódomb és környéke, a gyógyfürdőt körbe ölelő terület 2016 óta minősített gyógyhely.

Weblap: termalfurdo.hu/furdo/saliris-resort-gyogy-es-wellness-furdo

Itt minden érted van: -téli-nyári bobpálya mindenkinek, -quadpálya a vezetés szerelmeseinek, -függőhíd, canopy a bátraknak, -360°-os, átforduló hinta a kitartóknak, -óriás hinta (Hardinga) az adrenalin függőknek, -kalandpark kicsi és nagy kalandoroknak…

Weblap: adrenalin-park.hu

A fővárostól egyórányi autózásra található kisvasút két vonalon szállítja az utasokat: a Gyöngyös és Mátrafüred között húzódó sínpályán egész évben, míg a Lajosházára vezető vonalon a nyári hétvégéken járnak a szerelvények.

Weblap: matrahegy.hu/kozlekedes

Törökfürdő Autentikusan meghitt hangulatú, hat medencével várja a vendégeket. Közvetlen átjárás biztosított a Termálfürdőből is. A fürdőt 1617-ben Arnaut pasa építette. A fő medencéje nyolcszögletű, felette kétszázezer aranylapocskával borított kupola.

Weblap: egertermal.hu

Kékestetőről indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A pálya felső szakaszán egy nemrég felújított 700 méter hosszú felvonó, valamint két tanulólift üzemel.

Weblap: kekesteto.hu/sieles

A mátraszentistváni sípályarendszer kiváló minőségű gyepes hegyoldalon terül el. Tervezésénél kiemelt szempont volt a pályák változatossága, különféle nehézségi foka, s a gyönyörű panorámát kiegészítő hangulati elemek létesítése.

Weblap: sipark.hu

Európa bajnok kutyafogathajtó vezetésével 8-12 Husky által húzott 3 fős kutyaszán nem csak hóban, hanem nyáron is kipróbálható. A túra alatt bepillanthatunk a bajnokhajtó és kutyái életébe, átélhetjük a kutyafogathajtás szépségét.

Weblap: kutyafogatturamatra.hu

A kis alapterületű, de folyamatosan fejlődő, magánkézben lévő gyöngyösi állatkert fő vonzereje a töretlen népszerűséget élvező oroszláncsalád a sok kölyökkel és a meglepően sok állatra kiterjedő simogatási lehetőség.

Weblap: gyongyos-zoo.hu

Mátrafüreden, a rendkívüli néprajzi gyűjtemény mellett palóc népviseletbe öltöztetett babákat láthatunk. Kislányos szülők a tervezettnél több időt szánjanak rá!

Weblap: gyongyos-matra.hu/latnivalok/muzeumok-kiallitasok/paloc-neprajzi-magangyujtemeny/

Családi vállalkozásunk ólomkristály termékek kézi csiszolásával foglalkozik. Különleges, egyedi termékekkel, saját tervezésű, egyéni mintavilágú kollekciókkal állunk kedves vásárlóink rendelkezésére.

Weblap: laszlokristaly.hupont.hu

Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek.

A Mátra Múzeum Gyöngyös keleti részén, a Mátra felé vezető 24. számú út mellett, az egykori Orczy-kastély épületében kapott helyet. Elsősorban a várossal és a Mátra-vidékkel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat gyűjti, egy részüket állandó kiállításon mutatja be.

Weblap: matramuzeum.nhmus.hu

A Népművészeti Ház állandó kiállítása palóc használati eszközöket, cserépedényeket, lakásdíszítőket és viseleti darabokat mutat be. Évtizedek óta működik a településen a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet részlege, ahol hagyományos népi eszközökkel készülnek a faliszőnyegek, szőttesek, hímzések. A kéziszövő műhelyben kipróbálhatják az eszváta (szövőszék) működését, a mintaboltban pedig megvásárolhatják a Szövetkezet termékeit.

A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotóközösségei népművészeti alkotók házaikba várják a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységet (előzetes bejelentkezésüket köszönettel vesszük).

Cím: Bodony, Kossuth út 29.

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 8-12 óráig

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

Weblap: sirokivar.hu

A műhely és a kiállítás a falu központjában a Palócház mellett található, ahol személygépkocsival és autóbusszal is jól lehet parkolni. Baji Imréné Kiss Julianna a kosárfonás szeretetét és az alapvető készítési technikákat már gyermekkorában megtanulta édesapjától.

1982-től laknak Parádon, ahol szép műhelyt alakított ki két fiával (Baji Imre önállóan dolgozik Debrecenbe). Baji Imréné 1985 óta, Zoltán nevű fia 2000 óta népi iparművész. Fonott munkáikban a hagyományos formákat viszik tovább úgy, hogy a mai háztartásban is praktikusan használhatók legyenek. A kenyértartó kosarak, kis gyümölcsös kosárkák, tálcák, fonott demizsonok, kisdobozok harmonikusan illeszkednek a lakás berendezéseihez. A régi formák mellett új tárgyakkal is kísérleteznek: lámpaernyők, szalvétatartók, ruhatároló kosarak. A tárgyak többsége fűzfavesszőből készül, alkalmanként trópusi nádat is használnak. Munkáik több kiállításon (Zsámbék, Eger, Budapest, Besztercebánya, Olaszország, Németország) is láthatók voltak.

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt.

A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát. 1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt. A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.

Weblap: egrivar.hu

A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a sasvári üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, hanem egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is.

Weblap: uvegmanufaktura.hu

A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.

A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.

Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.

A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág. A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. Az ottani tájékozódást táblák segítik.
Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.

Weblap: recsk.hu

Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.

Parád település legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve.
A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll. Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.

Cím: Parád, Sziget utca 10.

Weblap: parad.hu/latnivalok

A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeti alkotóházaiba várja a látogatókat. Az egyénileg és csoportosan érkező vendégek megtekinthetik a múzeumi gyűjteményanyagot, és kipróbálhatják a műhelyekben folyó kézműves tevékenységeket. A Kossuth út 118. szám alatt 1965-ben rendezték be a pitvarkonyhából és előszobából álló Népművészeti tájházat,

melyet 1997-ben az illetékes minisztérium műemléki védelem alá vont. Nemcsak a térség, hanem az ország egyik legkorábbi ilyen jellegű tájháza a recski. A hagyományos falusi élet kellékei mellett hamísítatlan hangulatot áraszt a búbos kemence. A recski tájház egész évben látogatható, a Tájak Korok Múzeumok külön ismertető füzete segíti az eligazodást. A tájház Hevesi Háziipari Szövetkezet fenntartásában működik.

Weblap: recsk.hu

Asztalos Joachim népi fafaragó házában a művész állandó kiállítását lehet megtekinteni, az életnagyságú faragott szobrok hűen ábrázolják az itt élő emberek mindennapjait. Parádon találjuk Asztalos Joachim fafaragó mester kiállítását melyet a mester felesége nyitott meg, így az odalátogatók, a fafaragások, szobrok, kisplasztikák és domborművek megtekintése közben, érdekes és tartalmas élménybeszámolót hallgathatnak meg.

Weblap: parad.hu

150 m2-es kiállító térben az ásványok és fosszíliák klasszikus bemutatása mellett helyet kapnak a mikro ásványok bemutatásátszolgáló mikroszkópok, valamint egy UV szoba is. Emellett hazánkban egyedülálló módon egy működő ásványcsiszoló műhely életébe is bepillantást nyerhet a látogató, ahol a látogatóknak lehetőség nyílik saját gyűjtésű vagy vásárolt ásványaik megmunkálására.

Weblap: matraasvany.hu

Parádóhuta neves gyógyvize a Klarissza-forrásból fakad, mely a település délkeleti végében, az erdő szélén bújik meg. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. A forrást Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el. A nap bizonyos időszakaiban a gyengén folydogáló vasas-savanyú vízért sorba kell állni. Különleges íze és magas vastartalma miatt néhány napra érdemes tartalékolnunk belőle!